Ó, Uram, vedd magadhoz
bűnös testem,
e földi léttől szabadíts meg engem,
hisz voltam átkozott,
s voltam szent,
mit kérsz még, mi legyek?!
Mert hatalmadba vettél engem,
s szolgállak s félem tekinteted,
de vajon meddig bírom ezt,
hiszen csak ember vagyok,
ki keresek, és nem találok.
Vagy szállj le hozzám,
s téríts meg egészen,
legyen oly erős a hitem,
hogy tudjam igaz minden,
mit prófétáid írtak:
„A többi nép is csatlakozik az Úrhoz
azon a napon, és az ő népévé lesznek,
ő pedig köztetek fog lakni.”
De mégis, Uram, ha te itt
laksz, én hadd lakjak fent,
ahol sátrat adsz nekem,
s én feledhetem bűnös életem.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése