15. Zsoltár

Uram, hallgass meg, ha hozzád kiáltok,

hallgasd meg könyörgésemet,

szorult helyzetemben, Istenem!

Ti emberek miért fecsegtek,

miért szóltok másokról rosszat,

miért ítéltek?

Hisz az Isten parancsa ellen vétetek,

s ti hívők, ha baj van,

miért nem Istent kegyelmében bíztok,

miért fordultatok el Istentől?

Ő nagy, hatalmas és igazságos,

és szeretettel néz mindazokra,

akik leborulnak előtte,

akik kérnek tőle.

Ne igyatok hát részegítő italokat,

ne paráználkodjatok,

és ne kívánjatok ezt-azt magatoknak,

mert másnak is van.

Hagyjátok ez a világot a gonoszoknak,

forduljatok Istenhez, mint őseitek,

akik a múlt szigetét építették,

hogy megállhassatok két lábbal rajta.

Mert velük volt az Isten,

munkájuk ezért nem romlandó,

tiszteld hát őseidet, hiszen

bölcsességük Istenhitükből származott.

Ezért nem fecsérelték a szót,

ezért építettek maradandót,

ezért tűrték, ha kellett, a magányt,

hisz nem voltak sohasem egyedül,

Isten velük volt,

s ők ezt nem hitték, de tudták.

Uram, teremtő Istenem,

kegyelmezz azoknak, akiknek

Lelket adtál,

kegyelmezz azoknak, akiket elhívtál,

de mégsem mennek hozzád.

Mert elfordult tőled a világ, Istenem,

elfordultam én is a világtól,

elfordultam Mammontól,

a csillogástól, az üres vidámságtól,

elfordultam mindentől, ami nem Te vagy, Uram:

eszem, de nem élvezem,

iszom, de csak íztelen vizet,

mert már nincs békém e világgal,

csak benned találok vigaszt és békességet,

Istenem, akik tudod mindenki útját,

s azt is hallod, mit csak szívében érez.

Uram, Istenem, nyújtsd ki erős karod,

mutasd meg az embereknek,

hogy milyen világban élnek,

hogy mi ma az idők jele.

Nyújtsd ki erős karodat,

és hívd magadhoz a tévelygőket,

mutasd meg nekik hatalmad,

hiszen én már látom, hogy életem

hova lett volna nélküled,

hát mutasd meg nekik is,

hogy a rossz és jó között,

mik az élet folyásából fakadnak,

ott vagy te támasznak, ha kérnek. Ámen.

14. Zsoltár

Uram, Istenem, Mindenható Atyám,

ne feddj meg engemet,

de fordítsd felém orcádat

és világosítsd meg elmémet,

hiszen vétkeztem ellened,

bűnöm elátkozott engem,

mert elfordultam tőled.

Most mégis hozzád fordulok

kegyelemért és irgalomért, Uram!

Mert mindent hiábavalónak láttam,

halálomat vártam,

ezért más isteneket kerestem,

akik a halált mutatják nekem az élet helyett.

Kutattam, de nem leltem mást,

volt hogy hittem ideig-óráig,

de mindig visszatértem hozzád.

Lám, úgy vagyok itt előtted,

mint a legyőzöttek,

akik bejárták a hadi ösvényeket,

s hitték sokáig, hogy győznek,

de végül elbuktak,

s idegenbe hurcolták őket.

Így könyörgök hozzád Uram:

bűnbe vittem magam, de hallgass meg,

mert megbántam bűneimet,

vezess hát vissza magadhoz,

ne legyek idegen a szemedben,

hiszen kitárom előtted szívem s lelkem,

téged akarlak félni Uram!

Tudom, hogy meghallottad imámat,

és jót cselekszel velem,

és én újra csak rólad tanúskodom,

a te szeretetedről, türelmedről, bölcsességedről,

hiszen a gyenge felé kinyújtod karod,

mert te vagy a támaszom,

aki megvigasztal s újra erőssé tesz.

Hiszen hatalmas vagy,

csodálatosak a te teremtéseid, és a te útjaid,

s talán a tévelygésem is

csak téged szolgál:

ismerjem az ellent, a hamisat,

hogy meg tudjam védeni az igazat.

Fegyvert kaptam tehát,

hogy neved védjem,

s hogy semmi el ne vesszen,

abból az igazságból,

mit nekem adtál, Istenem.

Köszönöm neked, és áldott légy

mindenek felett, Istenem, Atyám,

kinek fia a Krisztus Jézus Urunk.

Ámen.

Könyörgés

Uram, Istenem,

mindenek teremtője és alkotója,

fordíts vissza magadhoz,

mert elfordultam tőled,

de tudom, hogy milyen jó volt nekem,

amikor veled voltam,

hiszen biztossá tettél,

biztossá léptemet és lélegzetem,

de most nélküled a semmibe bámulok,

senki lettem nélküled.

De tudom, ha könyörgöm hozzád hittel,

te visszafogadsz engem,

s újra boldog lehetek benned.

Könyörülj hát rajtam, Istenem,

fogadd vissza eltévedt lelkemet,

hiszen elkószáltam, eltévedtem,

mint egy jószág, mely elkeveredett a nyájtól,

mutass utat visszafelé,

hazafelé mutasd meg utamat,

hadd legyek újra értője igéidnek,

hadd legyek újra az,

aki ót és ujjat hoz elő,

aki szent Fiadat dicséri,

s őáltala szól hozzád,

hogy lelkemnek megbocsáss,

hogy új, erős hitet adj nekem,

s benned való bölcsességet,

szívemnek pedig szeretetet.

Ámen.

Örömtelen

Nem tudok örvendezni az Úrban,

mert állandó félelem és aggódás vesz erőt rajtam,

egyedüllétemben és magányomban,

mely úgy terjeszkedik sorsomon,

mint valami gyilkos fekély.

Mégis az Úr az én egyetlen reményem,

hogyha testem el is vész,

lelkemben egy rész ép maradjon,

ezért imádkozom minden nap,

ezért borulok le előtted Uram,

s összehúzódom egészen kicsire,

hogy ne testem bűneit nézd,

hanem lelkemet, mely irgalomra vár,

mert nehéz már

vinni magamat,

kívül fiatal vagyok még,

de belül öreg, roskatag,

kinek hite is úgy ing,

mint egy lógó tetőgerenda,

ide-oda, mert az örömöt keresem,

miben részem volt valamikor,

de már rég nem találom,

kérlek Uram, kegyelmezz nekem,

hisz bűnös vagyok,

bűnöm mérhetetlen,

felsorolni sem tudom őket,

de te a szívembe látsz,

ismered minden tettemet és gondolatomat,

Uram, kérlek, ítélj felettem,

még ebben a földi életben,

hogy jöjjön el, amitől félek,

hogy üssön, ami fáj,

űzz a földig, kérlek,

hogy teljes bizonysággal hihessek,

mert tudom, hogy nekem ez jut,

az utolsó pillanat lesz számomra az öröm benned,

hát csak engedd, hogy örvendezzek,

látva nagyságod és szereteted.

Találkozásom Jézussal

A Nemzeti Dohányboltba mentem biciklivel, dohányt venni. Persze volt nálam cigaretta és öngyújtó, mert azt mindig viszek magammal. Tehát a boltban vásároltam két csomag dohányt, amiket beleraktam a biciklim kosarába. Akkor lépett hozzám egy ember, munkásruhában, és udvariasan kért tőlem egy szál cigarettát. Én azt mondtam, hogy biciklizéshez nem hordok magamnál. És az egyik dohánytasakot nem lehet felbontani? – kérdezte. Nem volt hozzá kedvem. Felültem a biciklimre és elhajtottam. Azóta sokszor jártam ott. Mindig viszek magammal cigarettát, hátha újra találkozunk, és megkínálhatom. Mert tudom, hogy ő volt Jézus. Hiszen csak kért, de nem kuncsorgott. nem volt erőszakos, inkább megértő. És én azóta szégyellem és bűnösnek érzem magam.

Uram, Istenem, add meg nekem, hogy újra találkozhassak azzal az emberrel, hogy ha módomban áll, megadhassam neki azt, amit kér tőlem. Ámen.