7. Zsoltár

Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem,

hisz nagy vétket követtem el,

elfordultam tőled, és szeretetedtől,

mert a hazámért aggódom.

De látom már, hogy semmit nem tehetek,

lehet, hogy elmenekülök feleségemmel,

idegen földre, vagy halálomat kívánom,

míg meg nem halok.

De tudom, ez is hűtlenség,

hogy nélküled keresem az utamat,

kérlek, tarts meg szeretetedben,

adj nekem békességet és reményt,

hiszen hozzád könyörgök most is,

félelmemben.

Hajolj le hozzám Istenem

és kegyelmezz nekem,

elveszítettem barátaimat,

egyedül gyötrődik lelkem

e felfordult világban.

Mindig ott vagy gondolataim között,

kiüresedett szívem téged vár,

öreg vagyok már,

a holdfényt szeretem,

amely nem bántja szemem,

egyedül virrasztok az éjszakákban,

s így suttogom imámat feléd.

De te meghallgatsz engem,

a mindenségből meghallod suttogásom,

és látod nyugtalan lelkem.

Ím, rád bízom magam, Istenem,

hogy legyen az, amit te akarsz,

ne amit én akarok,

hisz te mindenek tudója vagy,

tiéd az életem,

tudom, hogy semmim sincs,

amit ne tőled kaptam volna,

szeretlek téged, Uram,

legyen meg a te akaratod,

én már mit sem számítok,

hiszen élem már eleget,

perben és békességben,

küzdésben és csendesedésben.

Kegyelmeddel dönts felőlem, Istenem,

hogy menjek, vagy maradjak,

hogy éljek, vagy meghaljak.

Egészen rád bízom magam Uram, Istenem,

légy vezetőm éjszakákban és nappalokban,

és én lehajtott fejjel és erős  hittel

bárhova követlek, Istenem.

Isten az elnyomottak reménysége

„Uram, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el szükség idején? …Dicsekszik kapzsiságával a bűnös, és áldást mond a haszonleső, de ezzel megcsúfolja az Urat. Fennhéjázva mondja a bűnös: Nem lesz számonkérés, nincs Isten!  Ez minden gondolata. Útjai eredményesek, azt hiszi, messze van ítéleted, semmibe veszi ellenségeit. (Zsolt 10, 1. 3-5.)

Milyen pontosan énekli meg a zsoltáros az elnyomottak reménységét: Istent! Mert manapság sem reménykedhetünk másban, csak Istenben, Jézus Krisztus által. Megtörténtek a választások: egypártrendszer lett Magyarországon, újra. Egyszerű, aki nem tartozik ehhez a párthoz, az nemkívánatos polgár. Ilyen időkben nem csak magunkat kell félteni, de a lelkészünket is. Hiszen a hatalomnak a lelkészek is a mindenkori céltáblái. Isten óvjon minket ettől, testvéreim. Bennem nincs félelem, mert Isten velem van, Jézus pedig bennem, mert neki áldoztam testemet és lelkemet, s a Szentlelket hívom segítségül, amikor e sorokat írom. De tudom, hogy sokatoknak a szívébe költözött a félelem a migránsok, és a „sorosozás” miatt. Kormányunk ezzel vezet félre minket, hogy elfeledkezzünk a korrupcióról, hogy elfeledkezzünk arról, hogy hányan hagyják el országunkat, hogy az anyáknak nincs kedvük szülni ebben az országban. Nekünk, akik nem vagyunk Fideszesek, de még ha azok volnánk is valóban csak Istenbe vetett hitünk maradt meg reménységül. De mit tehetünk mi, hívők? Én író vagyok, így nekem kötelességem felemelni a hangomat, de ti még az erről való beszélgetést is kerüljétek az idegenekkel, hanem lélekben támaszkodjatok a gyülekezetre, arra a világra, amely megvédi hiteteket a megpróbáltatások ellen. Legyetek állhatatosak, imádkozzatok hazátokért, imádkozzatok azért, hogy Magyarország népét ne vágja ketté az egypártrendszer. Imádkozzatok, hogy Isten Jézus által növelje hiteteket. Nektek csak hitben erősnek kell maradnotok, ez a ti feladatotok s lelkészünk is erről beszél nektek az Istentiszteleten. Bátorság és erő legyen veletek testvéreim. Ámen

A görög nyelvűek zúgolódása

„Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, a görögül beszélő zsidók zúgolódni kezdtek a héberül beszélők ellen, hogy a naponkénti gondoskodásban elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat.” (ApCsel 6, 1.)

Ellentétek és viták mindig lesznek az emberek között. Ezek viszik ugyanis előre az emberiséget. Ám a vitákhoz egyenrangú felek kellenek. Ugyanígy kellenek egyenrangú ellenfelek a parlamentben is. Ha azonban csak az egyikük előnyben részesül, akkor már nincs vita, csak az ellentét marad meg, ami beszennyez mindenkit, aki eme ellentét részese.

Isten, áldd meg a magyart /Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel; /Bal sors akit régen tép,  / Hozz rá víg esztendőt, / Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt! Ámen.

Ima 2018. április

Uram Jézus Krisztus, légy velem most nyomorúságom napjaiban. Mert elhagyott minden reménység. Úrvacsorát veszek ma magamhoz, így emlékszem meg szenvedéseidről, amelyben én is részesülök. Eggyé válok veled Uram, kérlek, Te vezess engem, s bocsásd meg bűneimet, hogy tisztán várhassam jöttödet. Nagy az én nyomorúságom, mert őrült a királyunk, akit a nép emelt fel újra magasra. Fiatal rokonságomat külföldre kellett küldenem, pedig szeretem őket. De én itt maradok, itt szolgállak téged, mert más választásom nincs. Csak egy szűk út van előttem, egy szűk kapu, amiről remélem, hogy a hozzád vivő út az. Uram, tégy engem örökké hívő szolgáddá, mert nem akarok több lenni, csak szolga. Áldassék a te neved örökkön örökké! Ámen.

Áron aranyborjút készít

„Mikor azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik, és nem jön le a hegyről, Áron köré sereglett a nép, és ezt mondták neki: Jöjj és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon!

Mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból. Áron pedig ezt mondta nekik: Szedjétek ki az aranyfülbevalókat feleségeitek és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám. Kiszedte hát az egész nép az arany fülbevalókat a füléből, és odavitte Áronhoz. Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te Istened, Izrael, aki fölhozott téged Egyiptomból.” 2Móz 32, 1-4.)      

A féltőn szerető Isten megharagszik, s elakarja pusztítani népét, de Mózes könyörög Izrael fiaiért. Igaz, amikor meglátja a a nép táncát összetöri az Istentől kapott kőtáblákat. Ezután a haragvó Mózes Lévi fiainak parancsolja meg az öldöklés a táborban, melyben háromezer ember esik el. Mózes ezután újra felmegy Istenhez a hegyre, újra könyörög a népért, ám az Úr meg akarja büntetni a bűnösöket, s nem akar a nép között maradni. Angyalt küld maga helyett, aki a népet tovább vezeti. A nép gyászba borul e keménység miatt. Mózes azonban Istenhez fohászkodik, hogy mégis tartson velük, aki végül is enged Mózesnek. Ezután Mózesnek két új kőtáblát kell kifaragnia, amire Isten ujja ráírja igéit. Mózes megint szól a nép érdekében. Isten pedig szövetséget ajánl, mely hűséget követel a néptől. Megígéri, hogy az ígéret földjén minden ellenségüket legyőzi Izrael, ha elpusztítják az ellenség bálványait is. Ezután következnek Isten utasításai: a szombat megtartása, a Szent hajlék elkészítése, a szövetség ládája, a szent kenyerek asztala, a lámpatartó, a papi ruhák, stb, melyek az Isten bölcsességében arra valók, hogy a nép aranyat, ezüstöt, drága szöveteket, szentélyt, és szent papokat láthasson, csodálhasson. Mert a népnek bálványokra van szüksége. Ezek a bálványok pedig az Isten bálványai, hogy ne készítsen a nép többé idegen bálványt.

Istenem, szerető, értő bölcsességed mindent felülmúl. Kérlek, tégy minket is bölccsé, de ne a világ dolgaiban, hanem tebenned, Istenem. Ámen.

Húsvét hétfő

„Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.”  (Lk 24, 46-47.)

Gyerekkoromban még nem ismertem törvényt, tán még bűnös sem voltam. Mentem locsolkodni és piros tojást kapni. Anyámat otthon a fejfájásig locsolgatták meg kölnivel a férfiak és a gyerekek. Emlékszem, hogy minden nő olyan pacsuli szagú volt, hogy azt nem lehetett sokáig elviselni. De a mai, bűnös fejemmel már szépek ezek az emlékek. Ma már nem járok locsolkodni. De tudom már, hogy a locsolkodás a megtisztulás szertartásából fakad, a tojás pirosa pedig Krisztus vére, a keresztség, és az Úrvacsora szentsége. Tudom, de hiszem-e? Vajon elhiszem-e, hogy Krisztus értem is adta a vérét, hogy én is részesülök a bűnbocsánatban, vagy csak tudom? Milyen könnyű lenne újra gyermekké lenni, és csak hinni. Milyen gazdagon áradt ránk a kegyelem s a bűnbocsánat, és mi nem is tudtunk róla. Hisz Jézus Krisztus maga vigyázott ránk, az Atya pedig gyönyörködött bennünk. Mert csak a felnőtteknek kell újra tanulniuk hinni és megtérni és felfogni, elfogadni a bűnök bocsánatát. De én a mai napig aggódom bűneim miatt, igaz hitem növekedtével egyre kevésbé. De ez az egyre kevésbé is sok az én felhőtlen gyermekkoromhoz képest.

Uram, add, hogy újra gyermek legyek e felnőtt testben, add, hogy hitem gyermek-őszinte legyen, add, hogy újra üres edény legyek, aki befogad téged, aki nem megtanulja, hanem megéli tanításaidat, Uram! Ámen

Jézus feltámadása

„Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta.” (Mt 28, 5-6.)

Ha nem hinnénk, hogy Jézus valóban feltámadt, akkor csupán egy lenne a próféták közül, akárcsak Keresztelő János, aki szintén a mennyek országát hirdette (Mt. 3, 2.). Ha Jézus nem támadt volna fel, nem lenne evangélium sem, sem pedig evangélisták, és Pál sem írta volna meg leveleit. Egyszóval nem lenne Újszövetség. Mert Jézus keresztre feszítése adta nekünk az újszövetséget. A szövetségbeli világot pedig így fogalmazza meg Ézsaiás próféta (Ézs 65, 17.) : „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek nem jut eszébe.” Hiszen Jézus feltámadása az új ég és az új föld, melyben Jézus törvényei élnek és „jogerőre” emelkednek.

Uram, Jézus Krisztus légy áldott te mindenek felett, és köszönjük, hogy értünk visszajöttél, hogy átvezess minket egy új világba. Ámen.