„Megértette tehát az
apa hogy abban az órában történt ez, mikor ezt mondta neki Jézus: A te fiad él.
És hitt ő, valamint egész háza népe. Ezt pedig második jelként tette Jézus,
miután megérkezett Júdából Galileába” (Jn 4, 53-54)
A kérdés, hogy vajon miben hitt az
apa, a kapernaumi királyi tisztviselő? Talán Jézus Krisztusban, Isten
egyszülött fiában? Vagy a mennyek országának evangéliumában? Egyikben sem. Hanem Jézusban, mint Dávid fiában, a
prófétában, aki képes csodákat tenni. Az apa ezért engedte el füle mellett azt
a mondatot amit, Jézus mondott, amikor megkérte az apa, hogy gyógyítsa meg a
fiát. Pedig Jézus mondata fontos volt: „Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem
hisztek.”
Mert az apa és háza népe egy jel,
illetve egy csoda hatására tért meg. Vajon igazi hit ez? Vajon igazi hit az,
hogy ma is jelekre és csodákra várunk? Nem hinném. Ugyanis Jézusra úgy kell
tekintenünk, mint megváltónkra, s mi hálával tartozunk ezért. Így hát adjunk
hálát a mi Urunknak Jézus Krisztusnak értünk való szenvedésért, feltámadásáért,
bűneink bocsánatért és az örök élet reményért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése