„Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki énutánam akar jönni,
tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen engem.” (Mt 16 24)
Ha valaki Jézus után akar menni,
társadalmi-és személyes önmagát kell megtagadnia, hogy teljességgel Krisztusban
éljen, s ezután meg kell hallania és értenie azt, hogy mire rendeltetett, mert
az lesz az ő keresztje, földi élete végéig. Sokat töprengek ezen, s néha nagy
magány érzek, azt a magányt, amit Isten adott nekem. Ám ebbe a magányba bele
lehet veszni, éppen azért sokat olvasom a Bibliát, és más könyveket is, amelyek
segítenek megérteni az Igét. Így, keresve találtam meg Diós István, A Szentek
élete c. munkáját. Komoly lelki gyakorlatot jelent a Szentek életét olvasni,
hiszen ők mind a régi, mind pedig a modern időkben el tudtak szakadni
önmaguktól, és a társadalomtól, és az Úr által adott keresztet vitték hátukon
elhívatásuk után, egész életükben. Jézus Krisztusnak éltek és haltak. Ennél
többet nem is lehet mondani erről.
Áldott vagy Uram, mert nyitva tartod a szemem, s értelmemet mindinkább
magad felé fordítod. S látod lelki szenvedéseimet, de Te olyankor segítő kezet
nyújtasz felém, és példákat állítasz elém, melyekből tanulhatok és megérthetek
sok mindent magamról és a keresztemről. Köszönöm Uram, hogy meghallgatod
imáimat, és azt is, hogy felelsz is rájuk, hogy magányomat veled oszthatom meg.
Dicsőség a te nevednek. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése