„Így készült el az ég és a föld és azok minden serege. A hetedik napra
elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész
alkotó munkája után.” (1Moz 2, 1-2)
Ne feledjük, hogy Isten hat nap
alatt megteremtett mindent, ami fontos számunkra. A hetedik napon pedig
megpihent, azaz befejezte a teremtést. Ezután már az emberek, a mi
alkotómunkánk következett, következik, Isten segítségével vagy anélkül. Vajon
milyenné tettük a földet? Lakhatóbbá? Egészségesebbé? Változatosabbá? Nem
hiszem. Mert nem Isten teremtette az embertelen nagyvárosokat, nem Isten
teremtette a civilizációs betegségeket, nem Isten teremtette az internetet, nem
Isten építette a modern házakat, az utakat, amelyek fákat, réteket pusztítottak
ki, nem Isten építette sajnos a modern társadalmakat sem. Hanem mi emberek
építünk, alkotunk, rombolunk és terjeszkedünk, úgy hogy lerontjuk közben Isten
munkáját. De miért? Miért tesszük ezt?
Így eltávolodott volna az ember Istentől? Hiszen valaha hittel épültek a
házak, a városok, Pesten a kis földalatti, Makovecz Imre építészete és talán a
társadalom is. Az értő szemek látják ezt. De mit mondjunk ma? Csak vallásos
lett az ember, nem pedig hívő? Sok a kérdésem, főként egy olyan országban, mint
a miénk, ahol a keresztények egy csoportja politikai hatalomhoz jutott. Én
mégsem érzem, nem látom Isten jelenlétét társadalmunkban. Csak vallásosságot látok
és hitet csak olykor, a gyülekezetben, a magánéletemben.
Istenem, bocsáss meg teremtményeidnek, amiért nem jó gazdái és őrzői
teremtésednek, bocsáss meg azért, hogy elfelejtettük parancsolataidat és
törvényeidet. Könyörgöm, ne sújts le ránk bűneinkért, de add, hogy belássuk
bűneinket. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése