„Mit gondoltok? Azok így feleltek: Méltó a halálra! Azután szembe
köpték, arcul ütötték, mások pedig bottal verték, és ezt mondták: Prófétáld meg
nekünk, Krisztus, ki ütött meg téged! Péter pedig kinn ült az udvaron. Odament
hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: Te is a galileai Jézussal voltál! Ő
azonban tagadta mindenki előtt és ezt mondta: Nem tudom, mit beszélsz.” (Mt 26,
66-70.)
Röviddel ezelőtt Júdás csókolta
meg Jézust, hogy így árulja el őt. Ezután Jézust, mint valami bűnözőt hurcolták
Kajafás elé, ahol már várták a az írástudók és a vének hamis vádjaikkal. Ez
volt Jézus első megaláztatása. Ezután veszi kezdetét szenvedése, amikor a
feldühödött tömeg meglincseli. Ám eközben egy másik tanítványa, Péter, Jézus
egyik legbizalmasabb tanítványa tagadja meg őt.
Nem tudom érzékelhető-e hogy milyen tragikus ez a helyzet. Jézust ütik,
verik, szembeköpik, álszenten Krisztusnak nevezik, s közben két tanítványa is
csalódást okoz neki. S habár Jézus ezt előre megjósolta, a tragikum tragikum
marad. Vajon mi mindenki előtt felvállaljuk Jézust? Vajon sosem árultuk el,
vagy tagadtuk meg őt? Miközben Jézus értünk szenvedett? Nézzetek magatokba és
döntsétek el, hogy mit válaszoltok.
Uram, Jézus Krisztus, az Atya egyetlen Fia, kérjük, bocsásd meg emberi
gyengeségeinket, földi gondolkozásunkat, bűnös félelmeinket, és még bűnösebb
vágyainkat. Kérünk téged, hogy adj erőt, hogy minden helyzetben hitet tudjunk
tenni melletted. Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése