Mennyei Atyám, csak állok,
fel s alá járok,
mert várom, hogy szólj hozzám,
hisz bűnös vagyok, tudom,
hozzád könyörögtem,
mert kívánság gyúlt szívemben,
de tudom, hogy a kívánság
bűnre visz, mert csak gyötör
legbelül s te elmondtad nekem,
a Szentlélek által,
hogy bűn az, amit kívánok,
s hogy bűn az, hogy kívánok.
Lásd, szolgád vagyok, Uram,
s igéidet olvasom a Szentírásból,
miközben a hírek
korrupcióról szólnak,
s nem tudom mi tévő legyek:
imádkozzak-e naphosszat,
s ne figyeljek oda, ami az
országban
történik, vagy halljam meg azt,
mi felháborít s csak utána
meneküljek csendedbe, mit adsz
Uram?
Mitévő legyek, hogy jó szolgád
legyek,
hiszen bánt a hazám sorsa,
de Jób könyvét olvasva,
a sorson rágódom, mit adsz Uram,
hiszen mindenem, amim van,
tőled kaptam, mint azt is,
hogy egyre inkább
megtagadom magam,
de szomorú a szívem, a lelkem,
hisz sokat adtál nekem,
így sokat kell elveszítenem
és megtagadnom,
de legyen, ahogy te akarod,
hiszen te mindent tudsz,
minden utat ismersz,
sorsokat építesz és rombolsz,
mert jót akarsz nekünk,
hiszen én sem tudom, mi vár,
miután egészen kiürültem,
miután magam végleg megtagadtam,
s így üresen kiáltok hozzád,
hogy nézz le rám:
íme az ember,
olyan, mint ki ma születet,
idős fejjel,
aki érti az országot,
s érti, amikor hozzám szólsz,
mert egyre gyengébb vagyok,
s ez erősségem, benned, Uram!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése