„Jézus így válaszolt: Most
hiszitek? Íme, eljön az óra, sőt már el is jött, amikor elszéledtek, és engem
egyedül hagytok: de én mégsem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.” (Jn 16, 31-32.)
Most már elhiszitek, anélkül, hogy elszélednétek, gyáván, hitetlenül,
bizalom nélkül? Hiszen hányszor hagyjátok egyedül Jézust, miközben azt
mondjátok: Hiszünk! Ám ez nem sokat ér. Jézusnak arra van szüksége, hogy végig
vele maradjunk, bármi történik is. S ha vele vagytok, akkor az Atyával vagytok.
Ne hagyjátok, hogy bármi eltántorítson titeket Jézustól, a mi Urunktól. Mert
csak a test kísértése az, amely eltántorít minket, s a test minden rossznak
tárháza. A mélyen hívő embert is a testén keresztül kísérti meg először a
Sátán. Ne legyetek hát gyöngék, de éberek legyetek. Ne távolodjatok el
Jézustól, mert ő nem csak ad, hanem meg is véd a Sátán elleni harcban.
Uram, Jézus Krisztus, áldott a
te neved mindörökké. Kérünk téged, bocsásd meg nekünk, hogy gyengeségünkben
olykor magadra hagyunk, mert félünk, mert gondjaink vannak. De tudjuk, hogy te
mindenkor velünk vagy, épp csak a kezünket kell kinyújtani érted. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése