„Ő (Hóseás) elment, és elvette Gómert, Diblajim leányát; az teherbe
esett, és fiút szült neki. Akkor ezt mondta neki az Úr: Nevezd el Jezréelnek,
mert már csak ki idő és megbüntetem Jehu házát jezréeli vérontás miatt, és véget
vetek Izrael háza királyságának.” (Hós 1, 4)
„Gómer újból teherbe esett, és leányt szűlt. Akkor ezt mondta Hóseásnak
az úr: Nevezd őt így: „Nincs irgalom.” (…) Miután elválasztotta „Nincs irgalom”
nevű leányát, újból teherbe esett, és fiút szült. Az úr pedig ezt mondta:
Nevezd őt így: „Nem népem” Mert nem vagytok az én népem, és én sem vagyok
veletek.” (Hós 1, 6-8)
Izrael a jezréeli vérontásban
megszegte a 6. parancsolatot: „Ne ölj.” Ezért megharagudott az Úr és Hóseás
három gyermekének nevei jelzik haragját Izrael ellen. Mert az Úr féltőn szerető
Isten. A parancsolat megszegése miatt üzeni az Úr Izraelnek, hogy „Nincs
irgalom”, és hogy „Nem népem.” Micsoda bűn lehetett ott Jezréelben, hogy az Úr
ilyen haragra gerjedt. Olyasféle harag ez, mint amikor akkor érzett, miután
Káin megölte testvérét Ábelt. „Mit tettél
(Káin)? Testvéred kiontott vére hozzám kiált a földből.” (1Móz 4, 10) Mert
ilyen régi időkbe nyúlik vissza Isten haragja, ha megszegik a 6. parancsolatot.
De Isten talán nem is haragszik, hanem csak félti népét, hogy rossz útra tér.
Ezért a fenyegetés után szinte azonnal meg is bocsát népének:
„De lesznek még annyian Izrael fiai, mint homok a tengerparton, amelyet
nem lehet megmérni, sem megszámolni. Akkor ahelyett, hogy ezt mondanánk nekik:
Nem vagytok az én népem! – ezt fogják mondani: Az élő Isten fiai vagytok!
Összegyűlnek majd Júda és Izrael fiai, és egyetlen fejedelmet választanak majd
maguknak. Eljönnek az országból, mert nagy lesz még Izrael napja. Mondjátok
fivéreiteknek: „Népem!” és nővéreiteknek: „Van irgalom!” (Hós 2, 1-3)
Ezt mondja és ígéri az Úr
Izraelnek. Mint ahogy Jézus mondja: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot” (Mt
9, 13) Hiszen ezt mondja az Úr: „Eljönnek
az országból, mert nagy lesz még Izrael napja. Mondjátok fivéreiteknek:
„Népem!” és nővéreiteknek: „Van irgalom!” Ez pedig már jézusi ígéret. Jézus
Krisztus lesz az a fejedelem, akit Júda és Izrael fiai választanak maguknak. De
ők erről még mit sem tudnak. Júda is, Izrael is evilági fejedelmet vár, Jézus
azonban csak testében evilági s a Zsidók királya, lelkileg az Atya Isten fia.
Mégis Jézus uralma alatt valósult meg egy több ezer éves „birodalom”, az Isten
országa. Ezért mondja az Úr: „Eljönnek az
országból, mert nagy lesz még Izrael napja.” De mit is jelent az, hogy „Eljönnek az
országból”? Talán bizony azt, hogy Izrael otthagyja azt a földet, amit Isten
ígért nekik? Semmiképpen nem. Hanem azt jelenti, hogy országuk megnövekedik,
hiszen Isten országa lesz, Jézus Krisztus által. Ezért mondja a próféta: „nagy
lesz még Izrael napja”. Mert dicsőség szál le Izraelre az Isten akaratából
Jézus Krisztus által. És azt mondja Isten a próféta által: „Összegyűlnek majd Júda és Izrael fiai, és
egyetlen fejedelmet választanak majd maguknak.” Az egyetlen fejedelem pedig Jézus Krisztus lesz.
Ám Izrael, mint semelyik uralkodójukra, így Jézusra sem hallgatott. Ezért
üldözték, ezért kísértették, s ezért üldözték bele egy koncepciós perbe, ahol
hamis tanuk segítségével ítélték kereszthalálra, mielőtt még meg is alázták.
Uram, Istenem, kérünk téged légy felénk is megbocsátó, s úgy dorgálj
meg minket, hogy visszaforduljunk hozzád és Jézus Krisztushoz. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése