Miután az Úr Hóseás próféta által
megfenyegeti Izraelt, a nép vezetői bűnbánatot tartanak, és tanúságot tesznek
Istenről. Mert eltévelyedtek Istentől, ezért kell most megtérniük újra és nem
tettekkel, hanem hittel szolgálni az Urat: „Jöjjetek
hát, térjünk meg az Úrhoz, mert ő megsebezhet, de meg is gyógyít, megver, de be
is kötöz bennünket.” Hóseás ebben a bűnbánatban azonban Krisztusról is
tanúságot tesz: „Két nap múltán életre
kelt, harmadnapon feltámaszt bennünket, és élünk majd előtte.” Hiszen keresztelő Jánosig, illetve Jézus
Krisztusig csak élet és halál volt. Nem ismerte a nép az örök élet ígéretét,
sem pedig a feltámadást. Ezért is mondja ezután a próféta: „Ismerjük hát meg, törekedjünk megismerni az Urat! Eljövetele biztos,
mint a hajnalhasadás, eljön hozzánk, mint az őszi eső, mint a tavaszi eső, mely
megáztatja a földet.” Itt egy rendkívül fontos dologról tesz említést
Hóseás: „Ismerjük hát meg, törekedjünk
megismerni az Urat!” Hiszen melyikünk mondhatja magáról, hogy ismeri
Istent? Te tudnál beszélni istenről? Mit gondolsz róla? „Az vagyok, aki vagyok” – mondja Mózesnek a
féltőn szerető Úr, aki személyválogatás nélkül szeret és védelmez minket, aki
egyszülött Fiát adta értünk, hogy megbocsáttassanak bűneink, hogy az örök
életre feltámadhassunk. Aki jobban meg
akarja ismerni az Istent a Biblia mellett, olvassa el Cseri Kálmán Ki a mi
Istenünk? c. könyvét. De ha ez akadályokba ütközik, úgy Mózes 5 könyvét
olvassuk el figyelmesen, s meg fogjuk érteni, hogy Isten azért büntet, hogy a
jó úton tartson minket, és hogy megbocsáthasson. E rövid kitérő után, térjünk
vissza Hóseás prófétához.
Tehát ott tartunk, hogy a próféta
megjövendöli Izrael megtérését az Úrhoz. Sőt, Hóseás Jézusról is jövendöl, a
feltámadásról ír, valamint arról, hogy az igaz megtérés az, hogyha megismerjük
Istent. Ám Izrael vezetői nem tudnak megtérni, nem akarják megismerni Istent.
Újra elfordulnak az Úrtól: „Mit csináljak
veled, Efraim? Mit csináljak veled, Júda? Hűségetek csak olyan, mint a reggeli
felhő, vagy mint a korán tűnő harmat. Ezért a próféták által ostoroztam őket,
beszédeimmel gyilkoltam őket: ítéletem napvilágra jön.” Ez még csak
fenyegetés az Úrtól, a próféták által. De az irgalmas Isten azonnal el is
mondja, hogy mit vár el Izraeltől: „Mert
szeretetet kívánok, és nem áldozatot. Isten ismeretet és nem égőáldozatokat.” Ezek pedig már Pál apostol gondolatai. A
szeretet minden törvény betartásával egyenlő, ami párosul az Isten ismerettel.
Mert Isten nem egy megfoghatatlan, értelmezhetetlen fogalom, hanem egy velünk
törődő, ránk vigyázó Atya, aki nem személyválogató, aki mindig megmondja
nekünk, hogy miként nyerhetünk bocsánatot vétkeinkre, aki mindennapi csodákban
mutatja meg magát nekünk, teremtményeinek. Hiszen mi hasonlatossá lettünk
Istenhez, a lelkünket is Istentől kapjuk: keressük hát magunkban Istent, de ha
ez nehéz, olvassuk isten Igéjét a Bibliában, vagy cseri Kálmán által
közvetített Igéket, és a hallásból szerzett Igéket az Istentiszteleten, vagy a
Misén. És soha ne feledkezzünk meg arról, még egy séta közben sem, hogy Isten
velünk van, így meg is ismerhető.
Uram, áldott legyen a te neved, kérünk téged, bocsásd meg bűneinket és
eltévelyedésünket, és kérünk add, hogy felnyíljon szemünk, hogy megismerjünk
téged, hiszen minden pillanatban velünk vagy, és lelkünkkel, amit te adtál
világosan kell hogy lássunk téged, aki a Fiút is nekünk adtad, akiben téged is
láthattunk és igéidet olvashatjuk és hallgathatjuk. Az Atya, a Fiú és a
Szentlélek nevében Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése