„Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken
bolyong nyugalmat keresve, és ha nem talál, akkor így szól: Visszatérek
házamba, ahonnan kijöttem. És amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja.
Akkor elmegy, akkor elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb
leket, bemennek és ott laknak, és végül ennek az embernek az állapota rosszabb
lesz, mint azelőtt volt.” (Lk 11, 24-26)
Nem kell ahhoz bűnözőnek lenni,
hogy ezt az Igét magunkra értsük, habár lelki szenvedésünk hasonló egy
bebörtönzött rabéhoz. Hiszen miről is szól Jézusnak ez az Igéje? Az ember
ingatag hitéről, amit a Gonosz kihasznál. Hiszen a hit megtisztítja lelkünket.
Ám elég egy botlás, elbizakodottság, egy rossz gondolat, és máris visszatér
belénk a tisztátalanság. De elég ehhez örökké a televíziót bámulni, vagy
állandóan az okos telefonunkkal babrálni, vagy egyáltalán bármiféle olyan
dologgal ütni el az időnket, amely észrevétlenül bálvánnyá lett, s így bűn
Isten előtt. Ezért tér vissza belénk a tisztátlanság hetedmagával. Mintegy
figyelmeztetésként, hogy észre térjünk, hogy megint az Úr felé forduljunk. S
bizony nehéz feladat újra megtisztulni egészen, amit szokásaink
megváltoztatásával, imádsággal és az Ige olvasásával, hallgatásával tudunk
véghezvinni.
Áldott a mi Urunk, mert figyel ránk minden percben, és ha kérjük,
megerősít minket hitünkben. Áldott az Úr, hogy megvéd minket a gonosztól, hogy
figyelmeztet minket, ha rossz úton járunk. Áldott legyen mindörökké a mi Urunk,
Istenünk. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése