Kedves Árpi!
Legutóbb, Karácsonykor, szóba
jött köztünk, hogy az egyház vajon meddig fog fennállni. 500 vagy 1000 évig,
vagy addig, míg ember lesz a világmindenségben? Hit nélkül nincs ember, mert a
hit ad reményt. Erre pedig szüksége van az embernek. Az embernek, aki gyönge,
és gyermek, mert halandó. Az ember, akárcsak a gyerek, kezdetben a világ felé
fordul, a világ dolgaiban keresi hitét. De a világ megcsalja őt. Aztán felnő, a
pénz és a karrier, az életszínvonal kerül érdeklődésének középpontjába, s onnan
származik hite is. De nekem már nem kellenek világi hívságok, sokat éltem. S
egyszer végig tekintettem az életemen, s akkor tértem meg Istenhez, mert
megláttam életem eseményeiben az Ő akaratát és gondviselését, megéreztem a
kegyelmet. S bizony nyugodtabb lett a belső életem, mert nem függök már a
világi kívánságoktól. Inkább Krisztusban akarok gazdagodni a Szentlélek által.
Nyilván előtted még sok minden van. De ne feledd, hogy a jövőd a világi
dolgokra épül, nem Isten nyugalmára és örökérvényűségére, végtelen szeretetére
és gondoskodására, amit azzal is megmutatott, hogy egyetlen fiát, Jézust küldte
el hozzánk, hogy bűneink megbocsáttassanak, hogy reménykedjünk az örök életben,
mivel Jézus legyőzte a halált is. Ugyanakkor ő mutatja nekünk a szeretet és a világtól
való elfordulás útját is. De mit is jelent ez utóbbi. Nem kell bezárkózni, mint
én teszem, hanem belső boldogsággal kell élni, tudva azt, hogy Istenhez
hasonlatos teremtmény vagy, s hogy a teremtettségben jársz. De tudnod kell azt
is, hogy Jézushoz senki nem mehet, hacsak az Atya nem szólítja. Viszont, aki
kér, annak adatik. Egy szóval a keresztény hit ad egy olyan nézőpontot, hogy
nem kell már csalódnod sem emberekben, sem más dolgokban. Így válik a gyengeség
erővé, a kétség bizonyossággá.
Barátsággal, és Isten áldását
kérve
Gyuri
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése