2019. január 21., hétfő

27. Zsoltár



Uram, Atyám,
tekints le rám,
tekints nyomorúságomra,
áraszd rám a Szentlelket.

Elűzöl minden embert
tőlem, már a rokonaim
társaságát sem kívánom,
mert mindenki az életről beszél,
abban hisz,
de én csak hozzád beszélek,
benned hiszek és Fiadban.

Olyan vagyok, mint
egy berozsdált autó motorja,
senki nem javíthatja meg,
senki emberfia,
ki kell dobni,
el kell távolítani,
hogy megegye a rozsda,
vagy beolvasszák.

De te a jobbon állsz, Uram,
nem hagysz magamra,
mert én hozzád készülök,
s Fiadhoz, ki élők és holtak
megítélője.

Mert megmutattad nekem a világot
ami nem kell már nekem,
nem kellenek a csecsebecsék, az emberek,
az új dolgok, az ajándékok,
nem akarok már fogyasztó lenni.

Azt kívánom csak, hogy meglegyen az ételem,
az italom, s hogy igéidet olvashassam,
hogy növeld hitemet,
mert az a legnagyobb
öröm nekem,
hogy magányos napjaimat
veled tölthetem.
Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése