Én Istenem, mindenható Atyám,
ki adtad nekem a Szentlelket,
s megváltásul a Fiút, Jézus
Krisztust,
örökké dicsérlek téged.
Mert beteggé tettél,
hogy így magányra leljek,
és a benned való bölcsességre.
(Szela)
Istenem, kifürkészhetetlenek
a te útjaid, hiszen életem nagy
részében
nélküled éltem, de ma már tudom,
te akkor is figyeltél rám.
S amikor kellett, az életemet
mentetted meg, hogy rajtam
keresztül
elmond és megmutasd az embereknek
a te dicsőségedet.
De tudom azt is, hogy megbocsátod
nekem,
hogy pazarlom időmet,
hiszen úgy érzem, én már
eleget éltem s tettem ebben az
életben.
De te, Istenem, ezt jobban tudod
nálam,
életem egészen a te kezeidben van,
és fiad, Jézus ítél felettem.
(Szela)
Lásd, Istenem, felismertem és
elfogadom
a feladatot, mit tőled kaptam,
ahogy Jézus is mondta,
többet kell tudnom,
mint az írástudók.
És igéidet újra, meg újra
olvasva,
tanulva, megláttam bennük
sorsomat,
a te akaratodat, Istenem.
Mert én sosem voltam a magamé,
Krisztusé voltam mindig,
még ha botladoztam, vagy
ellenkeztem is,
de ha kellett téged védtelek
a hitetlenkedők ellen.
Ilyen kettősségben nevelkedtem és
erősödtem,
hogy értsem igéid,
de ne a fülemmel,
hanem az értelmemmel,
a Szentlélek segítségével.
(Szela)
Ím, Istenem, naggyá tettél,
de úgy hogy ne érezzem vagy
tudjam nagyságom,
hát marad nekem a félénk
szerénység,
mert tudom, hogy e világból
már semmi és senki nem kell
nekem,
nincs szükségem másra,
csak a feleségemre,
akit te adtál mellém,
hogy megvédjen magamtól s
őrizzen.
Hálát adok mindezért neked Uram,
Atyám,
a Szentléleknek, és Jézus
Krisztusnak,
e Szentháromságnak,
hogy az lettem, aki vagyok most,
még ha gyötrődöm is sokszor,
mert tudom és érzem Uram,
hogy ez a te ítéleted nekem
most már, ebben az életben. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése